M Uborka Marketmore 76 0,7g

Helyrevetéssel és palántaneveléssel egyaránt termeszthető. Szabadföldi vetését akkor célszerű megkezdeni, amikor a talaj már kellően felmelegedett, és elmúlt az éjszakai fagyok veszélye.

A fő vetési időszak április-május, de korábbi termesztéshez védett, meleg helyen palánta is nevelhető. A palántákat májusban, illetve szükség esetén június elején lehet végleges helyükre kiültetni.

A magokat körülbelül 2 cm mélyre vessük. Javasolt térállása körülbelül 100 × 30 cm, így a növényeknek elegendő helyük marad az erőteljes hajtásrendszer kialakításához.

Meleg, napos, lehetőleg széltől védett termőhelyet válasszunk számára. A talaj legyen tápanyagban gazdag, laza szerkezetű és jó vízgazdálkodású.

Nagy fény- és vízigényű növény. A legjobb eredmény napos, meleg fekvésben érhető el, ahol a növény naponta több órán keresztül közvetlen napfényt kap.

Különösen a virágzás és a termések fejlődése alatt fontos az egyenletes vízellátás. A talajt célszerű folyamatosan mérsékelten nedvesen tartani, mert a tartós kiszáradás lassíthatja a növekedést és ronthatja a termés minőségét. Öntözéskor lehetőleg közvetlenül a növény tövéhez juttassuk a vizet, és kerüljük a lomb rendszeres átnedvesítését.

Erőteljes indákat fejleszt, amelyek támrendszerre is vezethetők. Támrendszeren akár körülbelül 2 méteres magasságot is elérhet. A függőleges termesztés javítja a növényállomány átszellőzését, megkönnyíti a szedést, és a termések kevésbé érintkeznek a talajjal.

A terméseket rendszeresen érdemes szedni. A gyakori betakarítás ösztönzi az újabb termések fejlődését, míg a növényen hagyott túl nagy uborkák visszafoghatják a további termésképződést.

Ropogós, kemény húsú és keseredésmentes, ezért elsősorban friss fogyasztásra kiváló.

Hosszú, egyenletes termései jól szeletelhetők, így salátákhoz, szendvicsekhez, hidegtálakhoz és különféle friss zöldséges ételekhez is ideálisak. Joghurtos, tejfölös vagy ecetes uborkasaláta készítéséhez szintén jól használhatók.

Fiatalabb állapotban leszedett termései tartósításra, savanyításra is felhasználhatók. 

A rendszeresen szedett, még nem túlérett termések őrzik meg legjobban ropogós állagukat, friss ízüket és tetszetős sötétzöld színüket.