M Kelkáposzta Raketa 2g

Palántaneveléssel érdemes termeszteni. Korai termesztéshez a magokat februárban vessük el védett helyen, körülbelül 1-2 cm mélyre.

A palántákat áprilisban ültethetjük végleges helyükre. A növények között 40 cm, a sorok között pedig 50 cm távolságot célszerű hagyni. 

Napos helyet, mélyen megmunkált, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt válasszunk számára. A kiültetés után a palántákat alaposan öntözzük be.

Gyors fejlődéséhez fontos az egyenletes víz- és tápanyagellátás. Különösen a kiültetést követő időszakban és a fejek kialakulásakor ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki tartósan.

A növények körül rendszeresen távolítsuk el a gyomokat, a talajt pedig sekély kapálással tartsuk lazán. Ahogy a tövek megerősödnek, kevés földet húzhatunk a száruk köré, ami stabilabbá teszi a növényeket.

A korai kisebb talaj menti fagyokat jól viseli, ezért a tavaszi termesztési időszak ingadozóbb hőmérsékletéhez is megfelelően alkalmazkodik. 

A káposztalepke hernyói, földibolhák és más káposztakártevők miatt érdemes rendszeresen átvizsgálni a leveleket, különösen azok fonákát.

A fejeket ne hagyjuk túl sokáig a növényen. A korai kelkáposzták a teljes fejméret elérése után érzékenyebbek lehetnek a túlérésre, ezért célszerű folyamatosan betakarítani őket.

Zsenge, fodros levelei elsősorban friss konyhai felhasználásra alkalmasak. Korai betakarítása miatt már a nyár elején változatos fogások készíthetők belőle.

Legismertebb felhasználási módja a kelkáposzta-főzelék, de kiváló frankfurti leveshez, zöldséglevesekhez, ragukhoz és különféle egytálételekhez is.

A levelek töltött ételek készítésére is használhatók. Rövid előfőzés után könnyen formázhatók, így húsos, rizses vagy zöldséges töltelékek burkolására is alkalmasak.

Vékonyra szeletelve párolható, más zöldségekkel együtt köretként készíthető, illetve rakott kelkáposztához is kiváló.

Elsősorban korai, friss fogyasztási fajta, hosszú téli tárolás helyett érdemes a betakarítást követően rövid időn belül felhasználni.